-
Várható változások a számviteli törvényben – 2016
2016-tól összegezve a következő változások várhatóak: mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének változása, a rendkívüli tételek elszámolásának átalakulása, és az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulása.
A mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti változásait befolyásolja majd a rendkívüli tételek átalakulása, illetve a tulajdonosi részesedéssel kapcsolatosan bevezetett új fogalmak, ezeken kívül még a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak változása.
A rendkívüli tételek nem szűnnek meg, csak az új számviteli irányelv alapján nem ott kell elszámolni majd az érintett gazdasági eseményeket, ahol eddig, hanem tartalmukat és jellegüket alapul véve az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között. Az utóbb leírtak alapján az eredménykimutatás adózás előtti eredmény sora meg fog egyezni a szokásos vállalkozási eredménnyel.
Az osztalékfizetés elszámolásával kapcsolatosan jelentős változás az, hogy az osztalék abban az időszakban kerül be a könyvelésbe, amikor azt jóváhagyták, ezzel egyidejűleg pedig megszűnik a mérleg szerinti eredmény sor, így az eredménykimutatás csupán az adózott eredmény kimutatását fogja tartalmazni. Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka csak abban az esetben fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Új fogalomként kerül bevezetésre a jelentős tulajdoni részesedés, mely más vállalkozások tőkéjében való (értékpapírban megtestesülő, vagy meg nem testesülő) jogot jelent, amelynek célja az adott vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak tevékenységéhez. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés abban az esetben tekinthető jelentős tulajdoni részesedésnek, ha a részesedés mértéke meghaladja a 20 százalékot. A jelentős tulajdoni részesedéseket új soron kell majd megjeleníteni a befektetett pénzügyi eszközök között.
Az uniós irányelvekkel összhangban a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a cél, ennek jegyében pedig megemelték az értékhatárokat, amelyek éves beszámoló készítésére köteleznek. Az idén még egymilliárd forintos árbevétel felett kellett áttérni az egyszerűsített éves beszámolóról, 2016-tól viszont már csak 2,4 milliárd forint felett, míg a mérlegfőösszeg kritériuma 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelkedett. Az átlagosan foglalkoztatottak száma tekintetében maradt az 50 fő. Továbbra is a fenti három kritérium közül kettő átlépése kötelezi csak a vállalkozást a váltásra.
Azon vállalkozásnak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számviteli törvény által szabályozott üzleti vagy cégértéket (goodwill) mutat ki, annak könyv szerinti értékével a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania.
A számviteli törvény módosítása számos változást hoz a kiegészítő mellékletben is. Ezek közé tartozik, hogy ezentúl be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, és azok jellegét. A kiegészítő mellékletben szerepelnie kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak. A munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és bérjárulékait állománycsoportonként megbontva kell bemutatni, az egyszerűsített éves beszámolóban viszont elég a munkavállalók átlagos statisztikai létszámát szerepeltetni.
(forrás: blog.rsm.hu)
